10 kérdés, amit sose tegyél fel egy introvertáltnak

1. Mihez lenne kedved szombat este? Menjünk el bulizni a nemrég nyílt szórakozóhelyre, vagy nézzünk filmet kettesben a kanapén? Te is tudod a választ. Nem érdekel minket a nemrég nyílt szórakozóhely. Minél nagyobb ott a várható tömeg, annál kevésbé.

2. Miért nem tudsz nyitottabb lenni? Ez a zárkózottság semmi jóra nem fog vezetni, nem gondolod? Ez a leggyakoribb mondat, amit mi, introvertáltak hallunk, akár jótanács, akár felszólítás, akár elnéző-rosszalló megjegyzés formájában. Mit lehet erre mondani? Talán ezt: Jó, majd mindjárt nyitottabbak leszünk. Csak előbb gyorsan megváltoztatjuk az agykérgi alap arousalszintünket, és a velünk született ingerküszöbünket.

3. Mi az, hogy most egy kicsit egyedül szeretnél lenni? Már nem szeretsz? De, de, nagyon szeretünk téged, de egyszerűen időről időre szükségünk van egy kis egyedüllétre ahhoz, hogy feldolgozzuk a minket ért ingereket, és regenerálódjunk. A kis idő pedig akár egy egész délutánt is jelenthet, igen.

4. Nem értem, miért nem akarsz eljönni ebbe a buliba? Mit számít, hogy nem ismersz senkit? Majd ott megismerkedsz új, érdekes emberekkel! Nem, nem és nem akarunk elmenni egy olyan buliba, ahol alig ismerünk valakit. Ha időnként mégsem tudunk kitérni előle, akkor kínszenvedésként éljük meg, és egész este erőltetett szociális mosollyal álldogálunk a fal mellett, poharat magunk elé tartva védekezésképp pohárral a kezünkben. 

5. Most meg miért csinálsz ekkora ügyet abból, hogy fel kell hívnod ezt az ismeretlen embert? Igazán nem nagy dolog! Tárcsázzam neked? Grr, legszívesebben kiütnénk a kezedből a telefont! Mert nem érted meg, hogy nekünk idegenekkel beszélni nehéz, hát még telefonon! Ezerszer inkább írunk egy e-mailt.

6. Miért vagy olyan szomorú? Nem, nem vagyunk szomorúak. Minden rendben van velünk, jól érezzük magunkat, akkor is, ha nem vigyorgunk, mint a tejbetök, és nem kezdeményezünk mindenáron interakciót.

7. Hogy vagy képes egész álló nap egy könyvbe temetkezni/a számítógép előtt ülni/szótlanul nézni a tópartot? Nem unatkozol? Nem. Minket alapvetően ez tölt - a belső világunkból töltődünk, szeretünk oda visszavonulni, és szeretjük, ha ebben nem zavar minket senki. Kérdésekkel se.

8. Mi van veled? Olyan csöndes vagy! - mindezt egy zajos, lármás összejövetel kellős közepén. Mikor, kérdezzük, mikor láttál te minket harsánynak, beszédesnek, feltűnőnek? Naugye. Akkor meg?

 9. Most miért nem örülsz, hogy harminc vendéggel meglepetésbulit szerveztem a születésnapodra? Ezt te sem gondoltad komolyan! Ha ilyesmire vetemednél, az az intróknál kimerítené az "emberiség elleni bűntett" tényállását. És úgy is bánnánk utána veled, mint aki ezt elkövette.

10. Az introvertáltság akkor azt jelenti, hogy te embergyűlölő vagy? - Nem! Nem! Nem! ... bár, ha a kérdéseid után jobban belegondolunk, téged tudnánk utálni...