Az újrakezdés mintái

"Látom! - kiáltja álmélkodva Boribon - Mégiscsak szép lett ez a mai nap!"

Hajnali 5 órakor indul a nap. Kávé, cicaetetés, félálomban ellenőrzöm, biztosan benne van-e az edzőcipőm a táskámban. Esőre áll, pedig lelkesen lakkoztam a körmömet és készítettem elő a nyári szandáljaimat tegnap este. Sebaj, a rózsaszín tornacipő is vagány. Remekül megy a rózsaszín esernyőhöz, amit a laptoptáskámba csúsztatok, a buszmegállóig nem is akarom kinyitni. 

Csak épphogy esik, amíg a megállóig érek. Aztán rákezd, amíg várjuk a buszt. Aztán fokozódik, Három megálló alatt valódi égszakadás lesz belőle. Amíg eljutunk a teremig, csuromvizes lesz a nadrágom, a gyönyörű rózsaszín tornacipőm, és a hajam. A rózsaszín ernyő alatt. Az edzőtáskám is beázott, a leggingsem is nedves. Lerángatom magamról a vizes farmert, a kézszárítón szárítgatom az edzőnadrágot. Alig vannak a teremben, hunyorgok a villanyfényben, míg a padhoz sétálok. Akkor legyen ma kemény nap - gondolom magamban - ha már eljöttem idáig. Mindenből egy kilóval nagyobb súlyt választok, és nekilátok a szetteknek. Közben lázasan kattog az agyam. A munkahelyen cipőlevevős, attól odabent megszabadulok. Nem ülhetek egész nap a vizes nadrágban, legfeljebb átveszem a másik leggingset. Úgyis kettő van nálam. Persze, nem a legjobb, de ma alig lesznek bent mások, és még mindig jobb, mint nedves nadrágban ülni egész nap. 

A hangulatomra azért rányomja a bélyegét. Olyan könnyű amúgy is borongósnak lenni. Nekem szinte mindig. Zivatar ide vagy oda. Legfeljebb ront a helyzeten. Tíz perc múlva halkul az eső, húsz perc múlva feloszlik a felhő. Nyoma sincs semminek már. Csak a vizes nadrágom lóg az öltözőszekrényre terítve. Borzasztó lesz belebújni és átbuszozni a városon, aztán este visszavenni nedvesen, ha még nem száradt ki. 

boribon.jpg

Aztán hirtelen eszembe jut valami. Megtehetem, hogy hazaugrom! A hasazást elcsalom, és majd otthon lezuhanyzom. 20 perc kiesés, ennyit késni fogok. De száraz ruhában, bokacsizmában, meleg pulóverben. Lenyomom az utolsó sorozatokat és iszkolok az öltözőbe. Felrángatom a vizes nadrágot - sebaj, 20 perc múlva megszabadulok tőle! A buszt is épp elérem, mert a dugó miatt késik. Otthon. Isten áldása a forró zuhany, a férjemet is otthon találom. Együtt indulunk munkába. Száraz, meleg ruhában, bokacsizmában. A Moszkva téren a Nap is kisüt.

Az újrakezdés működik. Lehet még szép ez a nap.