Ma reggel kiürítettem a levélládát, amit átlag hetente szoktam, mert mindig elfelejtem. Hiba volt. Mikor kibontottam az OTP-től jött levelet, már láttam, hogy ezt nem kellett volna, dugtam volna vissza a ládába, de akkor már mindegy volt. Micsoda újévkezdés.
Az ominózus lakáskassza-kötés, amiről úgy 2 hónapja írtam, még mindig nem zárult le. Kezdhetem az újévet dühöngéssel, meg bankba rohangálással, aminél jobb programot álmodni sem tudnék. S mindezt még csak nem is az én hibám miatt.
Összefoglalom röviden, miről volt szó, így, aki már olvasta a bejegyzést, az ugorhat, mert lusta vagyok, copy-paste-ezni fogok, utána pedig kicsit zanzásítani.

Bementem az OTP-hez 2 hónapja azzal, hogy lakáskasszát szeretnék kötni. (Csak zárójelben, a bank 5-ig volt nyitva, ez már önmagában elég furcsa, a legtöbben nem is 4-ig dolgoznak, mint én, mikor intéznek akkor ügyet?) Az ügyintéző hölgy, amit ezzel kapcsolatban el lehetett rontani, azt el is rontotta. (Némi Murphy-utánérzés, vessek magamra, ha nem forgatom gyakrabban Murphy törvényeit.) Fogalma sem volt, mit jelent a kedvezményezett fogalma, közölte én nem lehetek kedvezményezett. Ezen kissé meglepődtem, úgyhogy a hölgy felvilágosított, a kedvezményezett azt jelenti, hogy ki kapja a pénzt, ha én esetleg el találnék halálozni a 4 év alatt, amíg a lakáskasszám le nem jár. Ezt furcsálltam, nem is kicsit, mert a lakáskassza, ugye, nem életbiztosítás, de hát ő csak tudja, hisz azért ül ott - gondoltam, és megjelöltem kedvezményezettnek az anyukámat. Jesszusom, majdnem kötöttem egy lakáskasszát anyukám nevére, fizetném 4 évig a pénzt, amelyhez végül csak anya férne hozzá, és szerződéssel kellene igazolnia, hogy a pénzt lakáscélra fordította!! Még szerencse, hogy megjelent az ügyintéző főnöke (lám, néha a főnöknek is lehet vmi haszna:) és csóválta a fejét, hogy ez bizony nem lesz jó.
Az ügyintéző aztán a befizetett összeget nem a saját, hanem az Attilával közös számláról vette le - jóllehet kértem, hogy az én számlámról végezze a tranzakciót. Másnap pedig rám telefonált, hogy véletlenül a szerződés banki példányát adta oda nekem, lennék szíves visszamenni, hogy kicseréljük. Aznap csak 4-ig volt nyitva a bank, ezért megbeszéltem a főnökömmel, következő nap egy órával tovább maradok, így elindultam 3-kor a munkahelyemről, hogy odaérjek záróra előtt. Mondtam az ügyintézőnek (ugyanaz volt, aki előző nap), hogy bizony rossz számláról utalta a pénzt, mire ő felháborodottan közölte, ez csak azért lehetett, mert én erre adtam megbízást. Nos, én a saját bankszámlámhoz tartozó kártyát adtam oda neki, és ezt követően végig a saját számlámról beszéltem – azt viszont tudom, hogy a banki ügyintéző  monitorán az összes, a nevemhez tartozó számla megjelenik, abból pedig kettő van, a saját, meg az Attilával közös, közös néven. Egyszóval, teljesen biztos vagyok benne, hogy nem én hibáztam, a közös számlánk még csak szóba sem került, igaz, ez csak apró figyelmetlenség a részéről, de akkor is. Én azt hiszem, ilyenkor az a korrekt, ha felteszi a kezét, elnézést kér, aztán a dolog el van boronálva. Ehelyett megjegyezte, hogy előző nap zárás után negyed órával is még az én papírjaimat intézte, tehát örüljek, hogy el lett intézve egyáltalán, mert ez csakis az ő szívességén múlott. Tegyük hozzá, én zárás előtt fél órával már a bankban voltam, 10 perc várakozás után kerültem sorra, arról pedig, hogy az ügyintézés lassú, már igazán nem én tehetek.

No mindegy, eljöttem, abban a hitben, hogy legközelebb 4 év múlva kell ezzel foglalkoznom, mikor megkapom a pénzt, addig meg vonogatják minden hónapban a számlámról a pénzt, jó fej a bank, hogy spórol nekem:)
Igenám, de. Én szerződéskötéskor azt az opciót választottam, hogy havonta automatikusan vonják le a számlámról a pénzt, erre tegnap kapok egy levelet, hogy az első havi befizetés nem történt meg. Jaj ne, mit rontott még el, nyögtem elhaló hangon (asszem, anyáztam is), majd 200/120-as vérnyomással túrtam elő a szerződést, ahol a teljesítés módja rovatban az szerepelt, hogy OTP banknál vezetett számláról történő havi átutalás. Oké, tiszta sor. Innentől az én felelősségem, ha ezt nem teljesítettem. A bökkenő csak az, hogy én nem ezt kértem! (Persze, nyilván az én hibám, hogy nem olvastam elég figyelmesen a szerződést.) Emiatt viszont 1 hónapot már biztosan csúszni fog a lakáskassza kifizetésem – s mindez a banki ügyintéző hibájából!
Olyan ideges lettem, hogy elhatároztam, 2-án, ha bemegyek, elkérem a panaszkönyvet. (Bár nem hiszem, hog lesz bármilyen hatása.) Pedig nem vagyok az a panaszkönyve írogató típus, ha a boltban 15 deka párizsi helyett csak 10-et kapok, hát benyelem, nem megyek vissza pattogni. De ez azért mégiscsak túlzás. A pénzemről van szó. (Még ha kevésről is.) Mert ha mondjuk az Alsópusztafasza és Vidéke Takarékszövetkezetnél lennék, ahol én vagyok az egyetlen ügyfél, kézzel címzik meg a számlalevelet, és megsüvegelnek ugyan, mikor betérek hozzájuk, sőt, karácsonyi-újévi üdvözletet is küldenek, ám más szolgáltatást nem nagyon nyújtanak, akkor megértem. Az olcsó bank, kis pénzért kicsit szolgáltat. No de az OTP? Drága ugyan, de elméletileg épp azért drága, mert színvonalas, megbízható szolgáltatást nyújt – mint ahogy a reklámjuk is sugallja, nemde? Nem azért fizetek évente több ezer forintnyi ilyen-olyan tranzakciós díjat, hogy elszúrják a dolgaimat. Felvetődött bennem a gondolat, hogy bankot váltok. Majd meglátjuk, mi lesz másodikán.
K.