Ez elég rosszul hangzik a vizsgaidőszak legelején, de szerencsére nem erről van szó. Hétfő reggel gondterhelten tartottam az egyetemre, a 9-kor kezdődő statisztika zh-n rágódtam épp, amikor megbotlottam egy hupliban az épület előtt. Korábban is megbotlottam már többször benne, de…

... de azé mégis egy kicsit. Rákaptam a futásra. Mint egy hosszú lejáratú drogfüggés, kelek kétnaponta, húzom a futócipőmet, míg számban a fogkefe, s nem is azért megyek mindig, mert vágyom rá, hanem mert nem tudnék meglenni nélküle. Mit adott nekem a futás? Jó kis endogén…