Végre, végre, végre!
Megtaláltuk a régi Ráday méltó utódját! Merthogy a Ráday megszűnt, elköltözött a Nagyvárad térre, állítólag, ahol még nem járt senki emberfia ismerős, aki referálna, milyen ott a zene, az árak és a közönség színvonala. És azóta nem is találtunk igazán jó helyet, amolyan rockkocsmát, ahová le lehet menni akár pólóban-tornacipőben, mégsem néznek ki, ja, és ahol jó a zene, de nagyon. Nohát, megvan! Filter, Filter, és még egyszer: Filter! Á-nak örök hála, h megmutatta ezt a helyet, úgyis indul a téli buliszezon, hát lehet menni oda. Jó törzsközönség (a rockerek legtöbbször jó fejek), és remekjó zene, pont a kedvenceink, rock, metál, punk, huh, de nagyot táncoltunk, rázta is a sün a fenekét, ahogy csak bírta! Meg ivott hozzá jägereket, hogy bátor legyen, és a táncban ügyes, mert tudvalevő, hogy a Sünibaba nem tud táncolni, kicsit sem, ellenben nagyon szeret. Viszont 3 jäger után olyan bátorra itta magát, h még az sem zavarta, fél 12-kor még kevesen vannak, és még senki sem táncol, de annyira jó zenék voltak, hogy muszáj volt. Így a sün lett az első fecske, és bár ez képzavar, de ez szombat éjjel a legkevésbé sem érdekelte. Kimulattuk magunkat úgy igazán, roptuk és ráztuk Á-val és E-vel, a csonka-BEKÁJ-jal, B. és Mjudti hiányzott, de ittunk rájuk egy jägert, hogy éljen a BEKÁJ, meg a barátság!

Csak a szegény Boldizsár jár rosszul, ha a gazdi mulatni megy. Mindig hajnalban kap vacsorát. Előbb-utóbb panaszt emel, és ahogy ismerem, pont itt a blogomon:D