Ha már Prága, legyen kövér, álljon itt az én beszámolóm.
Adhoc jött a meghívás, hogy hugom ismertségi körében szerveződik egy prágai utazás. Kicsit fanyalogtam (másra kéne elkölteni a pénzt, most voltunk külföldön két hónapja, utálok 8 órákat buszozni, stb.), aztán végülis Kati noszogatására elmentünk. Tulajdonképpen nem bántam meg. A társaság mondjuk érdekes volt, elsősorban frissérettségis, a felsőoktatást nemrég megkezdő csitrik és alkalmasint a pasijaik voltak jelen, a buszutat ugyanis a Corvinus egyetem szervezte. No, talán egy kicsit stikkes öregmamán, meg valami idősebb páron kívül talán a mi 8 fős társaságunk volt a korelnök. A buszos utazást ellenérzéseim dacára viszonylag jól tűrtem, gyakran álltunk meg - fiúk bagózni, lányok pisilni... Cca. 8 óra út után oda is értünk, a szállás, hát... olcsó volt. Leginkább ezt lehet felhozni mellette, illetve azt, hogy mindemellett nem volt lelakott vagy koszos, csak szegényesen felszerelt. De oda úgyis csak aludni jártunk, az ágy meg nekem kényelmes volt.

Prága valóban gyönyörű város. Én ugyan kissé fanyalgós vagyok, és a külvárosban, de még a Vencel téren is a negatív hozzáállást hoztam. Aztán a Várban (Hradzsin, ha jól irom) kissé változott a véleményem, az óvárosban mászkálva meg pláne. Prága valóban gyönyörű, messze veri Budapestet. Érdekesség hogy a belvárosban kocsival behajtani legalábbis nem érdemes. Macskakő van mindenhol, meg zebrák, ohne lámpa. És mivel a turista meg sok, ráadásul elsőbbsége is van, kocsival a haladás igen nehéz. Prágában sokféle villamos van. A vadonás új Skoda villamostól (A mi Combinónk megfelelője) a jó sok éves, felújított nosztalgiavillamosig minden járt. Utazni velük sajnos nem sikerült.

Prága viszont csalódást is okozott. Csehország sörkultúrája messze földön híres. A baj ezzel csak az, hogy remekül titkolják. Voltunk úgy 6-7 igényesebb vendéglátóipari egységben (ami azért már elég jó merítés), és a cseh sörök közül mindenhol, szinte kizárólag csak Pilsner Urquelle-t lehetett kapni. Se egy Staropramen, se egy Radegast, se egy Kozel (világos és barna), Bernard, Branic, Krusovice, hogy csak az ismertebbeket említsem. Néhol volt emellé 1-2 import sör (Coronita, brrr...), máshol meg kizárólag Pilsner. Eléggé neki is keseredtem emiatt. A Kozel-gyári kirándulás viszont jó volt, és az ott helyben csapolt Kozel... hát az nem olyan mint az itthoni. Pedig az itthoni is remek sör. Szerencsére hazafelé a brnoi tescoban a Kati által lentebb vázoltak szerint beszereztünk egy kisebb rakomány sört. Többek közt a fent felsoroltakból. Azóta is abból iszogatunk időnként, de szerintem egy 15 egység még mindig van.

Összességében viszont abszolut nem bántam meg, Prágára már igen rég kíváncsi voltam. Hát most eljutottam oda is.

A.