Tódor Tódorovics Tódorov, az éhenkórász

Most, hogy Tódorkát kettő helyett szeretem, még több figyelmet kap. Egyre inkább tudom értelmezni a jelzéseit, például azt, ha éhes, vagy ha azt szeretné, hogy kivegyük. Ha ki akar jönni, akkor emelgetni kezdi az egyik, vagy felváltva mindkét lábát; ha pedig éhes, zörögni kezd a táljával, amivel egyébként máskor nem szokott. Nem buta ez a sün. Ha nem is atomtudós (egyelőre), de az operáns kondicionálást tankönyvbe illően lehetne szemléltetni vele.
Amíg Baján nyaraltunk, apukám etette a sünit, minden nap idejőtt, és adott neki egy fél tasak macskatápot, legutoljára csütörtökön délben. Mikor mi pénteken egy körül hazaértünk, Tódor javában aludt. Kivettem a vizestálját, és tettem bele friss vizet. Tódor erre felébredt, és ki is dugta a fejét az alagútból, ahol aludt, mert érzékelte, hogy itt valami történik. Nekiláttam a kicsomagolásnak, ahogy térülök-fordulok, látom, Tódor úgy heveredett le, hogy szemmel tudja tartani azt a sarkot, ahová a tálját szoktam tenni. Én úgy gondoltam, majd csak később adok neki enni, hogy visszaálljon a napi megszokott ritmusa. Tódor azonban nem így gondolta. Mikor eltelt vagy fél óra, és látta, ebből bizony semmi nem lesz, nekiállt zörögni az etetőtáljával, egyre hangosabban. Na jó, gondoltam én, hát legyen, kapjon most egy pár falatot, ha már így kiköveteli magának. Kapott egy harmad tasak macskatápot, azt gyorsan fel is falta, csak úgy nyeldekelt. Utána elégedetten bújt vissza az alagútba. Mi meg elmentünk a piacra bevásárolni, mire hazaértünk, Tódor már megint ébren volt. Először csak messzebbről leste a tálat, majd az orrával kezdte böködni. Végül a két mellső mancsával belemászott, és nézett rám gombszemekkel. Na, ennek persze nem lehetett ellenállni, úgyhogy másodszorra is kapott enni. Akkor már egészen megnyugodott, aludt este tízig. Ekkor ébredt, és a biológiai órája jelezhette, hogy a szokásos 9 óra körüli vacsoraidőt már túlhaladta, mivel odakocogott a táljához, körbeszaglászta, és a maradék aszpikot kezdte nyalogatni, majd felnézett rám.
Én már csak lemondóan sóhajtottam, és megkapta a macskatáp harmadik harmadát is.
Szegényként megviselhette, hogy nem voltunk itthon, és négy napig teljesen bizonytalan időpontokban kapott enni. Rend a lelke mindennek. A vadsün hasa legyen csak tele.