Hurrá, tegnap új függőséget sikerült regisztrálnom. Lehalt a blog.hu szerver picit, nekem meg épp nagyon írhatnékom volt, és kiakadtam, hogy most nem lehet. De kell!
Kicsit Coelho-függő is lettem (a leírtakat fenntartom vele kapcsolatban), ma új könyvet kezdtem, nem Coelhót, hiányzott is kicsit. Jó az A feltétel nélküli kapituláció múzeuma, kicsit tartottam tőle, lehet-e ilyen jó címhez jó szöveget írni, de úgy tűnik, lehet. A legjobban a fényképekkel kapcsolatos gondolatok tetszenek, meg az egészet átlengő kelet-európai miliő, aminek mibenlétét még mindig nem tudtam megfogalmazni, de attól még számomra létező jelenség.
No de nem írok mindig csak könyvekről, mert még mindenkit elriasztok. Pedig  neki kéne esni a csehszlovák útikönyvnek, tudjam már, hogy mit látok majd Prágában. Kevés lesz ez a 2 nap nagyon, főleg, h sztem városnézni kétféleképpen kell. Az egyik, h megnézzük a turistáknak szánt mustsee-ket, a nevezetességeket. Ha ez megvan, akkor meg csak létezni kell az adott helyen, h beszívjuk a miliőjét, átvegyük a hangulatát. Ehhez elég csak lenni, sétálgatni kifejezetten nem turisták által látogatott részeken, meg beülni kávézókba, és ha az ember elég fogékony, előbb-utóbb ráérez az adott hely fílingjére. Várnában és Neszebárban ez egy nap alatt sikerült. Várnának sajátos, tényleg az a bizonyos közép-kelet-európai fílingje van, amit a Lajtától nyugatra nem érez az ember, Neszebárban meg folyton azt éreztem, hogy középkori kikötőváros, aztán valamelyik utcasarkon mindjárt feltűnik Edmond Dantes (nem találom a francia ékezetet), és lejátszódnak a Monte Christóból ismert kikötős-kalózos jelenetek. Vajon milyen szubjektív benyomásom lesz Prágáról. Igyekszem kisöpörni a fejemből minden prekoncepciót. Jó lenne minden mást is. Kezdek bedepressziózni, vagy miafasz? Ez már a téli depresszió, ami eltart áprilisig, vagy csak a szokásos kedvenc problémáim egyikén rágódom, amitől fixen megzuhanok? Kéne csinálni valamit, nagyon. Vagy kezdeni valamit. Általában onnan tudom, h vmi nincs rendben, h rendetlenség van otthon. Semmi nincs rendben. Most velem van a baj, v vmi mással? Honnan fogom én ezt tudni?
Prága. Megmarad nekünk?
A jövevényt Vilmosnak neveztük. Én a Jóskát preferáltam, de A-nak nem tetszett, így a Henrik, Mátyás, Tivadar, Vilmos nevek maradtak bent. Kezdi aktivizálni magát (a Vilmos).
Meggyütt Gy., vele csevegés. Csörgette Boldizsárnak a kulcscsomóját, attól rángatózni kezd, annyira utálja. Viszont ma kívülről hajtotta a mókuskerekét (mármint Boldizsár), ami elég érdekes elképzelés, aztán ráunt, h nem tudott felmászni a tetejére, és bevonult a házába. Vilmos eszik, hangosabban csámcsog, mint a Boldi, pedig ő sem kispályás, mikor kapnak vacsorát, sztereóban hallom a két szobából a csámcsogást:) Cukik, és folyton róluk beszélek. Ilyen lesz, ha gyerekem lesz? Pont ma mondtam Á. kolléganőnek, ha lesz gyerekem, én is azt fogom hinni, h ő a legszebb, legokosabb, legaranyosabb, legfullszuperextrább gyerek, akit valaha is hátán hordott a Föld? Ha igen, állítsatok le. Amúgy meg Rebibaba kell, de azonnal.
K.