Huh, mintha fogyatkozna az ihlet. Alkotói válság, vagy mifene? Az első tünet az volt, hogy ritkábban írtam. Meg elkezdtem kritikusan szemlélni a posztjaimat. Hogy biztos, hogy jók-e? Meg viccesek-e? Meg érdekel-e ez valakit egyáltalán? Engem például? Meg hogy mindegyik rólam szól. Miért nem írok közérdekű dolgokról? Hogy felment az élelmiszer ára. Meg újabb BKV-sztrájk lesz, 24 órás. Meg hogy hogy fog összejönni ez a kisebbségi kormányzás. Meg ilyesmik. És a legszörnyűbb, h ma, mikor hazaestem munkából, nem ide ültem le írni, hanem nekiálltam takarítani. Takarítani! Én! Ez már a vég.
A statik azt mutatják, érdeklődés van. Ez egyfajta pozitív visszajelzés. Főleg, h nemcsak a rokonaim olvassák. Puszta szánalomból és szeretetből. Még jó. Vámos Miklós mesélte valahol, h mikor megjelent az első könyve, és élete első dedikálására készült, nagyon izgult, h hányan jönnek majd el. Lézengtek páran, majd megjelent az anyja, aki közölte, hogy 35 példányt kér az író úr regényéből, és mindet alá is íratta. Kedves próbálkozás, h így próbálta fellendíteni a forgalmat - így Vámos - a bökkenő csak az volt, h felettébb hasonlít az édesanyjára. Ekkor meg inkább ciki az egész.
Nahát. Össze fogom szedni magam. Először is. Az igazán nagymenők fennen hangoztatják, h nem valakinek írnak, hanem maguknak, és nem érdekli őket, ki mit szól ahhoz, amit írnak. (Persze rögtön utána hozzáteszik, az ő blogjuknak hatszortízahuszonharmadikon olvasója van. De hát, ez őket nyilván nem érdekli.) Nahát, ez baromság. Igenis, jó pozitív visszajelzést hallani/olvasni. És ha annyira csak magamnak írnék, akkor írhatnék titkos naplót (mint ahogy írtam is). Nem az a bajom, h senkisemolvassa. Mert olvassa. (Olvassátok.) Hanem még a kedvenc tevékenységeim gyakorlása közben is, lám, be tud állni ilyen holtpont, hogy na álljunk csak meg, mire jó ez nekem, minek ez az egész. Mintha eltávolodnék tőle, és pár lépés távolságról szemlélném. Akkor meg már olyan furcsa, szinte groteszk az egész. Egyszer-kétszer még szex közben is volt ilyen! Meg olvasás közben! Lehet, h ez normális? Pár nap, és elmúlik? Vagy szimpla vállveregetésre van szükségem, h jól van, Sünike, ügyes vagy? Vagy tavaszi fáradtság? Vagy PMS? Vagy hiszti?
Kell ez nekem?
K.