(Könnyed vasárnap délutáni nyelvművelés.)

Ezzel a témával nem tudok betelni. Át- meg átszövi a beszédünket, és mióta különösen odafigyelek rá, egyre többször veszem észre. A nyelvi igénytelenség csimborasszója. Rosszabb, mint a bazmegelés. (Főleg, mert ez utóbbit én is szoktam:)
Kezdetben volt az idegi alapon. Szépen lassan beszivárgott a köznyelvbe, majd más regiszterekbe, végül minden idegi alapon történt már, vagy volt magyarázható. Főleg a pszichoszomatikus betegségek közkedvelt neve lett. Aztán lett az ideg. Azaz pontosabban, a ideg. Mert ezt leginkább így hallani. Egyszer már írtam erről, egy kisebb gyűjteményt akkor közkinccsé tettem, de azóta még jobban fülelek. Jártomban-keltemben, BKV-n, utcán, sörözőben, társaságban, akárhol. És mivel a fókusz most a idegre helyeződött, találtam is szép számmal. Illetve, nemcsak én. E kis csokrocska összegyűjtésében nagy segítségemre volt Mjudti, aki szintén odafigyel, mit is beszélnek a környezetében a idegről. Köszönöm eredményes és hatékony gyűjtőmunkáját! Neki is köszönhető, hogy ezeket az újabb gyöngyszemeket megoszthatom mindenkivel (aki olvas).

Tehát: az alábbi kifejezések mindegyike élőbeszédből vett gyűjtés, azaz valaki valamikor kimondta. Szörnyülködjünk együtt, és fogadjunk meg, mi sosem fogunk ilyesmit mondani.

 „…és akkor jön belém végig a ideg”

 „Má’ asse tudom, hogy hívnak a idegtől!”

 „idegalapon” (vö. elődje, az „idegi alapon”)

 „a idegtől lett rosszul”

 „a ideg nagy úr!”

 „nem értettem a idegbe”

 „te nem tudod, hány nap óta megy a ideg bennem”

 „benne vagyok a idegbe”

 „idegfeszültségbe vagyok”, illetve variánsa, az „idegfeszült vagyok”

 „nem tudok várni ebbe a idegrendszerbe!”

 „nem látok a idegbe” változat: „… a idegtől”

 „infarktust kapok a idegbe”

 „belém tette a ideget”

 „ki vagyok idegileg” változat: „ki van a idegem”

„ennyi ideg után már kivárom”

„ezt a ideget én már nem fogom csinálni”

 „nem bírom már idegbe”

 „hülyeséget csinálok a idegbe”

 „szörnyet halok a idegbe”

 „elfutott a ideg” (hej, mikor a méreg futotta el az embert!)

 „ezen csak megy a ideg”

 „elkapott a ideg” (Talán hamarosan a BTK 167§-ban – ha jól emlékszem a számra – is benne lesz az emberölésnél,  az enyhítő körülmények között. Vö. hirtelen felindulás.)

 És végül, amin napokig röhögtem, az abszolút kedvenc: „központi idegösszeroppanása volt” hm, vagy inkább: központiideg-összeroppanása?

Ha tudtok hasonlókat, feltétlenül írjátok meg!

K.