Reform

Az egészséges táplálkozás időről időről felmerül. Hogy kéne. De hogyan is?
Az erről való beszélgetésnek nálunk családi hagyománya van. (A művelésének kevésbé.) Apum olvasta valahol, a kínai filozófia például azt mondja, együnk minél több és többféle zöldséget és gyümölcsöt. Meg egyszer a feng shuiról is olvasott. Azóta minden ilyesmit összefoglaló néven feng shuinak emlegetünk. Például, ha átjön hozzám, és meglátja, hogy főztem zöldborsófőzeléket, akkor biztos belekanalaz, mondván, ma még nem evett zöldborsót, és a feng shui is azt tartja, ugye, minél többféle növényt együnk. (Erre való hivatkozással sörözni is lelkifurdi nélkül lehet: van benne például komló és árpa, amit más formában úgysem vennénk magunkhoz.)

Meg hát, honnan lehet azt tudni, hogy mi az egészséges? Szinte minden élelmiszerről bebizonyították már (főleg brit tudósok, ugye), hogy egészségtelen, majd kicsit később az ellenkezőjét is. Ott van például a vegetáriánus őrület, ami, ha jól emlékszem aprócska koromból, valamikor a 80-as évek végén söpört végig a világon. Hogy, jaj, ne együnk húst, mert ilyen meg olyan egészségtelen. Aztán, a 90-es évek végére a hús rehabilitálódott, most már ehetjük nyugodt szívvel, most leginkább a szénhidrátok a közellenség. Fehérjediéta, hús és zöldség bármikor, az a fasza (Atkins, Norbi, stb.) Ellenben a szénhidrátokat utálni kell, főleg a finomított cukrot és lisztet, a Mikulás se hozzon csokit, amúgy is monnyon le, a gyerkőcök egészségnevelését már egészen fiatalon meg kell kezdeni.
Aztán a tej, ami egy ideig roppant egészségesnek számított, később felröppentek olyan hírek, hogy annyira mégsem az, mert az emberi szervezet meg sem tudja emészteni. Most  nem tudom, épp hányadán állunk a tejjel, én a reggeli kávémba löttyintek jó bőven, mindenesetre.
Vagy a tojás. Emlékszem, egy időben első számú közellenségnek számított (magas koleszterinszint, miegymás), most meg már szeretjük, mert értékes, jól hasznosuló fehérjeforrás.
Meg a szójaőrület, a vegamániával párhuzamosan. Aztán csak láttam valahol, hogy annyira azért mégsem frankó az a szója, nem kéne erőltetni a fogyasztását.
És így tovább. Akkor mi a fenét együnk? És főleg, mit egyen az, aki szereti a hasát, és nem csak azért nyammog el nehány zellerlevelet, mert attól szebb színűt pisil, hanem, szeret enni, fontos (bár korántsem kizárólagos!) örömforrás az életében.

Én azt szoktam alapul venni, hogy lehetőleg sok gyümölcs és zöldség, zsírmentes húsok, főzeléken minimális vagy nulla rántás, no és, a legfontosabb, minél kevesebb élelmiszeriparban készült vagy feldolgozott kaja. Ennyit teszek az egészségemért, meg nem iszom kólát, meg egyéb szénsavas borzalmakat, mert nem szeretem.
Egyébként pedig, lehet élni 120 évig is, hogy répalevelet iszunk, és vízben főtt amarantmagot csipegetünk hozzá, node minek? Inkább a rövidebb, de élvezetes élet, mint a hosszú és aszkéta! Együnk, igyunk, dugjunk! Ebben a sorrendben:)

Érdekesség: A Wikipediát a következőket találtam a sör egészségmegőrző hatásairól. Megfontolásra érdemes!

  • Jelentős antioxidáns tartalmú;
  • Vízhajtó és vesekő-képződést megelőző
  • Az ártalmas LDL koleszterin szintjét csökkenti
  • Nyugtató, altató hatású;
  • Magas vitamintartalmú (B1, B2, B3, B6, B9, H)
  • Jelentős mennyiségű ásványi anyagot (Cu, Fe, Zn, Mg) tartalmaz
  • Vírusfertőzések elleni védelem
  • Stimulálja az immunrendszert (xanthohumoltartalma miatt)
És a legjobb: Két európai országban már receptre kapható a sör, aki Lengyelországban és Csehországban vesekő betegségben szenved, sörét a társadalombiztosítás fizeti.:DDD
Nah, a lengyelek és a csehek tudnak élni.
Legyen a sör Tb által támogatott gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény!

K.