Minekutána elég régóta stabilan és konzekvensen fogom a padlót (nem is olyan rossz hely az, onnan már legalább nem lehet lejjebb esni), elhatároztam, felkeresek a pszichológust, hátha az segít. (Nem, az pszichológust.:)
Eddig a nagyelhatározás, de. Ilyenkor az embernek egy csomó mindennel meg kell küzdenie. Például az előítélettel, h aki pszichológushoz jár, az mind retardált, életképtelen, Taigetosz-pozitív barom. (Beh, és a legroszabb, h én is azt hiszem, van ebben valami.) Pedig nem is. Pont ezzel szokták magukat a pszichomókusok is hirdetni. (Eh, nem is mókusok, a mókus kedves állat, a második kedvenc állatom a sün után.) Hogy ez nem ciki, sőt, az az igazán bátor, aki szembesül a problémáival, stb. A rossebb se akar szembesülni! Olyan boldog, gondtalan, és ha kell, gondolattalan életet akarok magamnak, ahol nem sülök szembe semmivel. És fel sem sülök, nyilván. Mert megy minden, mint a karikacsapás. Nem kell agyalogni, boncolgatni, töprenkedni, a fenéket jó ez! De ha már ilyen problémagyártó típus vagyok, akkor legalább csináljam profival. És itt van a következő gond. Hogyan válasszunk magunknak pszichológust? A figyelembe veendő szempontok:

-ne legyen túl messze a rendelője (mondjuk, essen útba hazafelé melóból, vagy legyen a lakóhelyemhez közel)
-tessenek a módszerek, amelyeket alkalmazni kíván. NLP, tranzakcióanalízis, analitikus síkgeometria terápia oké, regressziós hipnózis nem oké. A fene se akarja még az előző élete problémáit is a nyakába venni (már ha voltak olyanok). Ez az egy aktuális épp elég lesz.
- a legfontosabb: fénykép alapján szimpatizáljak vele. Ne nézzen úgy ki, mint akit hétvégére engedtek ki a Lipótról saját felelősségére, és gyorsan praktizálni kezdett, mielőtt megtalálják, és újra beviszik.
-ne legyen drága (gyakorlatilag megvalósíthatatlan szempont. A sokat emlegetett "lelki lemeztelenedés"-nek szerintem sokkal konkrétabb jelentése van, ti. hogy a gatyám is rá fog menni.)

Az ember ilyenkor leül a net elé, szörcsöl, klikkel, közben erősen vakarja a fejét, hogy kell-e ez neki egyáltalán, és mint a fogorvos előtt, mikor a telefonos bejelentkezést követően a fogfájás azonnal és észrevehetően múlni kezd, máris kezdi jobban jobban érezni magát. Na, ilyenkor nem szabad bedőlni. Ki kell tartani határozottan, és fel kell hívni a pszichológust, akiről egy 2x3-as, eléggé pixeles fotó, és a nyúlfarknyi leírás láttán eldöntöttük, hogy bizalmunkat belé fogjuk helyezni,a  félhavi fizetésünket pedig a számlájára.
(Melóbeli informatikus spanom felajánlotta, fele ennyiért is leül velem hetente egyszer beszélgetni, még sörözhetünk is melléje,  és még így is mind a ketten jól járunk, de hát az nem ugyanaz. Ő rendszergazda, akik ugyan határozottan normálisabbak, mint a pszichológusok, de akkor is. Más a befogadói szituáció.)

A másik, ami már neccesebb, nem igazán hiszek benne, hogy ez működni fog. Mert persze, elméletileg akár működhetne is, de múlt évben voltam párszor pszichológus ismerősnél, igaz, nem terápiásan, csak úgy, és megállapította, nagyon jól és tisztán látom a problémáimat, aztán ennyiben maradtunk. Azaz mégsem, egyszer, mikor egy hosszabb lélegzetű gubanc ismertetésének végére értem, rámnézett és megkérdezte, mit gondolok, vajon hogy fog ez megoldódni? Néztem én is nagy kerek szemekkel, hogy nemtom, bazmeg, ezért vagyok itt. Ezt közöltem is vele, bár a bazmeg kimaradt, elvégre nem tegeződtünk. Szóval, ettől félek, hogy ha a legautentikusabb személy (én magam) nem tud mit kezdeni a problémákkal, akkor mit fog egy vadidegen. Igaz, ebből szerezte a diplomáját, de egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ülünk, beszélgetünk, és egyszer csak bekövetkezik valami katarzis, leszáll egy rózsaszínű vattacukorfelhő, én szépen felülök rá, és onnantól aztán az élet sétagaloppá szelídül. Még a pék is szebben fog nézni reggel, mikor megveszem a magoskiflimet, a stresszkezelésem az egekbe szökik (pár éven belül tréningeket tartok erről a cégnél), és ha egy úri lócsiszárral találkozom, s bever sárral, bárgyú vigyorral lépek tovább, mert nekem már jó.

Haj-haj.
Sebaj, oldja meg, ez a dolga. Majd nézhet nagyokat, mikor megjelenek, és közlöm, azokból a problémákból, amiket a honlapján feltüntetett, és amikkel állítása lehet hozzá fordulni, én nagyjából az összessel rendelkezem, hehe.
Csak elektrosokkot ne írjon fel, mert az asszem nem támogatja a TB.

K.