Gondolkoztam, megírjam-e, de csak nem bírom magamban tartani.
A melóban, a folyosó végén van egy közös konyha. Vannak benne hűtők, mikrók, tea- és kávéfőzők, ezt használja mindenki, aki azon a folyosón dolgozik. Történt pedig egy jó másfél hete, h a számunkra kijelölt hűtő elromlott. Mindennek, ami belekerült, és nem volt hermetikusan lezárva (kibontott tej, alufólás szedvics), furcsa és átható íze és szaga kezdett lenni. Az egyik kolléga meg is állapította, mikor belekortyolt a tejbe, amit már sejtettünk, h ebből bizony jön ki a freon. Amiről úgy tudtam, valami hűtőgáz-féleség.
A hűtőt leolvasztottuk, kitakarítottuk, a szag csak nem múlt el. Szóltunk az illetékesnek, h gond van, ak ígéretet tett, h intézkedést fog foganatosítani. (Egyelőre nem történt semmi.) Én meg kiírtam a hűtőre egy cetlit, a következő szöveggel:

A hűtő rossz.
Mindennek, ami belekerül, freonszaga és -íze lesz.
Használata ellenjavallt.

Mindezt én kedves gesztusnak gondoltam, elvégre mégsem mehetek mindenkihez egyesével oda, h ne használd, mert büdös lesz a kajád, hát kiírtam, h mindenki lássa, tudjon róla, és ne szívjon.
Pár napig nem is történt semmi, ám tegnap a következő cédulát olvastam az enyém alatt:

A hűtő jó, a hűtő a barátunk. (Hö???)
A freonról, bár még nem kóstoltam, úgy tudom, hogy színtelen, szagtalan gáz.
Ha mégis távozna, azt kifelé teszi.
És amennyire tudom, a mai hűtőkben már nem freon biztosítja a hűtőközeget.

Elfogott a harctéri idegesség. Mert jó, oké, lehet, h már nem freonnal működik, meg az is lehet, h a freon amúgy színtelen-szagtalan, értek is én ehhez, de a cetli részémről pusztán segítőkészség volt, annak jelzése, hogy senki ne pakoljon a hűtőbe. És nem azért, mert sajnálom tőlük.
Aztán jött valaki okos, és elmondta, biztos a romlott ételmaradéktől, vagy a bent maradt tisztítószertől büdös a hűtő. Nos, nem. Mint írtam, kitakarítás, leolvasztás után is érezni lehetett.
Erre tessék. Valaki nekiáll okoskodni itten. Méghozzá elég cinikus stílusban. (Hozzá kell tenni, a cinizmus maga tetszett, de értelmetlennek érzem, jóindulatú gesztusra kár kioktatóan, lekezelően reagálni. Nem beszélve arról, hogy az alapproblémán nem segít.)
El is határoztam, erre válaszolni fogok. Az első cetli szövege az lett volna, hogy a k.anyádat, mit okoskodsz itt, de ezt végül nem nyomattam ki:) Helyette egy jelentésében hasonló, ám sokkal szofisztikáltabb szöveget. A következőt:

A Hűtő Baráti Kör tagja(i) részére!

Kétségkívül sok hasznos információhoz jutottunk a hűtő működését illetően. Ezúton köszönjük.
A problémánkat ez azonban nem oldja meg. A hűtő továbbra is büdös (ami nem romlott ételmaradéktól vagy takarítószertől származik).
Kérjük hasonló kvaliltású hűtőszakértők bevonásával a műszaki probléma mielőbbi elhárítását. Köszönjük.


Ki is ragasztottam, ma még nem jött válasz. Mjudtival azon nevettünk, nemsokára tele lesz írva a konyhában minden szekrény és falfelület. Majd meglátjuk.

Szóval. Lehet, h én egy butaliba bölcsész vagyok, akinek gőze sincs, milyen gázzal üzemel a hűtő. Vagy, h a freonnak nincs se íze, se bűze. Lehet. De ha merő jószándékból kiírok egy cetlit, aminek a tartalma ugyan butaság, akkor sem kell lekezelő stílusban kioktatni. Affene.

K.