Egyébként ciki vagy nem ciki, de én farmert ezentúl bizisten csak az Ázsia Centerben fogok vásárolni.
Merthogy megszorító intézkedések vannak, eü. okok miatt kuporgatok, ám menet közben kifogytam a farmereimből. Méretileg. Számszerileg van vagy nyolc, de abból összesen kettő hordható, az összes többit le tudom tolni úgy, hogy le sem húzom a sliccen a cipzárt. Az meg nem valami csinos. Márpedig egy farmer feszüljön az ember fenekén, elvégre akkor néz ki jól. Ezért elhatároztam, hogy beújítok egyet, de nem akartam rá sokat költeni, hiszen azt a 2-3 kilót várhatóan visszaszedem 1-2 hónapon belül. Ugyanis már újra tudok enni. Sőt, olyan étvágyam van, mint egy vadsünnek ősszel. Lehet, hogy rajtam is kitört a farkaséhség, mint rajtuk szokott, mikor közeleg a tél. Hm, lehet, hogy néhány ősöm vadsün volt, és a zabálási ösztön atavisztikusan ütközik ki rajtam a tél közeledtével...
Na szóval, lévén, hogy córesz van, és ruhavásárlási stop, kiötlöttem, nézzünk ki az Ázsia Centerbe, hátha ott occsóért is lehet kapni farmert. Hát, lehetett! Méghozzá ugyanazt, mint a WestEnd meg az Árkád butikjaiban - csak épp feleannyiért. Ugyanazokat a márkákat. A minőség meg? Hisz a plázában tízezerért megvett darabok is kinyúlnak (vagy épp hogy nem, ha arra lenne szükség), kikopnak, kiszöszölődnek - akkor meg? Arra, hogy minden nap szaladgáljak benne, teljesen jó. Meg hát, sokszor a drágább butikokban is made in china címkéjű termékeket lehet kapni, a minőségük is éppoly vacak. Az Orsay-ben vett pulóvereim rendszeresen kiszöszölődnek a második mosás után (pedig kifordítva mosom), és úgy néznek ki, mintha ezeréves, viseletes darabok lennének. Bosszankodom is gyakran. Igazán jó minőségű dizájnerruhákra meg nincs pénzem. És szükségem sem, tegyük hozzá.
Igénytelenség? Nem hiszem. Közhely, nem is kicsi, de a jólöltözöttség, a stílus nem feltétlenül a pénztárca függvénye.