Amilyen sokat dolgozom mostanában, és amilyen keveset alszom, nem is baj, hogy ötven éveseknek való szemránckrémet vettem múltkor a patikában. Jól jön. Először a gyógyszerésznéni nem akart adni, mert azt mondta, én még ahhoz fiatal vagyok, de aztán benyögtem, hogy akkor inkább az anyukámnak lesz. Erre odaadta.
Ha pedig valaki a körúton egy pandát lát szembejönni, akkor az én vagyok. Szép, szabályos fekete karikákkal a szemem alatt.