Annak a kollégának, akivel ma azt a kínos telefonbeszélgetést folytattam, hogy

- (sünibaba) Hol vagy, fogorvosnál?
- (kolléga) Nem. miből gondolod?
- A háttérzajból, olyan éles és sipító, mint a fogorvosi fúró.
- Nem, ez a teherlift hangja. De jó, hogy említetted, eszembe juttattad, hogy be kellene jelentkeznem a fogorvoshoz éves kontrollra.
- Aham. Na, akkor már megérte ma beszélnünk.
- Igen, bár kellemesebb dolgokat is eszembe juttathatnál.
- (kis szünet) Iiigen, és mire gondolsz? Mit juttassak eszedbe legközelebb?
- Hát, lenne egy-két tippem!
- (kis szünet, hosszabb és kínosabb, mint az előző) Öööö, na jó, akkor én most leadom a melót egy másik kollégának, mert lejárt a munkaidőm, mennem kell.

na szóval, neki kéne valahogy megüzenni, hogy amúgy nem vagyok se szőkenő, sem fapina. Sőt, a feldobott labdákat általában leütöm, és egyébként is, ha úgy van, slágfertig vagyok és fel van vágva a nyelvem.

Na, asszem ennek pont az ellenkezőjéről sikerült ma meggyőznöm.