Nohát, az augusztus sem múlhat el poszt nélkül. Főleg, hogy Sünországban jelentősebb esemény történt: pénteken megérkezett Boróka, a fehérhasú süni. A sünit Dömééktől vásároltuk, akiknél egyébként sok más (nem eladó) állat is van: patkány, tengerimalac, nyúl, és két rendkívül barátságos kecske. (Egy pillanatra fel is merült bennem, hogy egy kecske is kéne, de végül okosan beláttam ennek korlátait. Így csak a süngyerek jött velünk haza.)

Boróka kicsit több, mint 3 hónapos, tündéri, takaros, és meglehetősen aktív. No meg öntörvényű, még nem sikerült a mi életvitelünkhöz szocializálni. Egyelőre rengeteget alszik, este 10 előtt magától nem ébred fel (folyton késztetést érzek, hogy felkeltsem és játsszunk valamit), viszont hajnali fél 6-ig fent van, a háza tetején ugrál, és alagutakat fúr a szénába. A vizét kipacsálja; ha épp nem éhes, mikor enni kap, a tálját kiborítja (ezzel a gazdáját is, aki az éjszaka közepén felkel megnézni, evett-e a süni, összeszedi az alomból a maradékot, és újat tesz a tálba, hátha azt már megeszi). Nem úgy a Tódor. Ő aztán tudja, mi a rend! 8 körül felébred, előjön, vakarózik, lefetyel a vizéből, és 9-ig nézelődik. Ha 9-ig nem kap vacsorát, akkor nagy erővel döngetni kezdi a tálat, amíg ki nem veszem. Ilyenkor már tudja, hamarosan vacsora lesz, így olyan pozíciót vesz fel, hogy szemmel tartsa azt a sarkot, ahová a tál szokásosan kerül, ha nagyon türelmetlen, akkor a tálka helyén tipródik, majd ráront a kajára, és amikor a tálját fényesre nyalta, elnyúlik a szénában.
Borókát legalább két dologra rá kell nevelni. Először a koránkelés. Ébredjen fel 8-kor, hogy este 10-ig tudjon sportolni, meg tudjunk valamilyen interaktív tevékenységet folytatni, lévén este 10 körül kidőlök a negyed 6-os kelés miatt. És hát, össze kéne szoknunk, hogy ne féljen tőlem, és ne húzza össze magát, valahányszor a doboza fölé hajolok. Másrészt, meg kell neki tanítani, hogy ne borogassa ki a tálját. Ez utóbbinak a metodikájáról egyelőre a leghalványabb elképzelésem sincsen. Szelíd rábeszéléssel próbálkozom.

Mivel szinte mindig alszik, amikor én ébren vagyok, egyelőre az alvás közben a házikójából kilógó tüskés fenekéről tudnék remek képeket készíteni. De azért egyet-kettőt már sikerült:

(Birtokba veszi a házikót)

 (Az első sportolás alkalmával, egyelőre még csak a szobában.)

További képek, ha hajlandó időben ébredni.