Jelentem, oly mértékig vagyok már képes a spontán örömre, hogy ma énekeltem és táncoltam örömömben, a Hafananát halandzsázva. Az év egyik legjobb napjának indult. Tegnap este jó kis baráti találkozó, bor, Activity, a sokadik pohár bor után Sextivity, mégpedig úgy, hogy mi írjuk a feladványokat. A medical fetish-sel nagy sikert arattam, de jó, h nem nekem kellett elmutogatni, helyette kihúztam a tantrikus szexgyakorlatot (magam is meglepődtem, milyen kreatív tudok lenni...) Egy ilyen este után pedig szombat reggel felébredni, sokáig lustálkodni, összebújni, ágyban kávézni, ebédet tervezgetni, bebújni a takaró alá, hogy ebben a hidegben még az orrunkat sem dugjuk ki... aztán Boróka nagyon rám ijesztett. Takarítás közben észrevettem, hozzá sem nyúlt az előző esti vacsorájához, és egészen úgy nézett ki, mint aki beteg, alig adott életjelet. Azonnal rohantunk is vele az állatorvoshoz. A kedvenc állatorvosom, aki meglehetősen sünbarát, nem volt elérhető, így random választottunk egyet a netről, és kértük telefonon, bár délben bezár, de várjon meg minket, érkezünk 20 percen belül sünöstül. Borókát cipősdobozba, dobozt vastag rongyokkal kibélelni, meg ne fázzon, aztán futólépés. Boróka életében először metrózott, meg utazott trolibusszal, és talán ettől, talán, mert kértem a Jóistent, de délutánra jobban lett. Az állatorvostól biztos nem, mert ő csak tanácstalanul forgatta, de legalább pénzt nem kért érte. És rendes volt tulajdonképpen, mert várt ránk zárás után fél órát, holott már a telefonban jelezte, egyáltalán nem ért a sünökhöz.
Most jobban van, evett, szaladgált, bár megy a hasa, de úgy tűnik, rendben van. jobb ötletem nem lévén, adok neki Béres cseppet, 1-.2 cseppet a vacsorájához, meg Calo-Pet-et, bár azt fecskendőből délután még nem akarta elfogadni..
Boróka több mint három éves, A szakirodalom szerint ezek a sünik 3-6 évig élnek. Remélem, inkább 6. Sőt, az én Borókám kivétel, és matuzsálemi kort ér meg. Adja a Jóisten, hogy idén is megkóstolhassa a karácsonyi sült halat.