Finn regényeket olvasni mindig izgalmas, főleg, amióta nem kötelező, és nem kell úgy tennem, mintha olyan nagyon jól tudnék finnül, és lefordítatlan novellákkal bajlódni, aztán meg úgy tenni a szemináriumon, hogy nahát, valóban, micsoda izgalmas írás, közben meg alig értettem…

Ezt a sok nyígást. Néha elgondolkodom azon, mennyiben lett volna más életem, ha nem zárulok egészen korán a szorongás és a megfelelés börtönébe; ha nem törekszem egész életemben a biztonságra, amit valamikor nagyon régen elvesztettem, és nem kapaszkodókat keresek, hanem valami…

Akkor lelkizek tovább.Azon is gondolkodom most, mennyire nagyon introvertált vagyok. Ami nem baj, ez egy működési mód, világra adott válasz, teljesen rendben van ez így. Ami viszont nincs rendben, hogy jóval introvertáltabb vagyok, mint amennyire valójában szeretnék lenni, és itt most…

Valamiért, ki tudja, miért épp megint most, talán mert "túl jó" most nekem, talán mert a skorpióban jár a Mars, talán mert csak és kész, megint előtérbe került nálam a határvédelem problémája. Napok óta rágom, nem akartam írni, nehogy úgy tűnjön, hálátlanul panaszkodom,…