Baklava
Szerencsés helyzetben vagyok e blog kapcsán, mert Kati eszméletlenül grafomán. Bár tippem szerint ez alábbhagy majd, amikor az újdonság - ti. a postolás - élménye elmúlik. Node, addig örüljünk, amig van minek, másrészről meg inkább ne legyen igazam, ha már pesszimista vagyok.
Már az első bejegyzésekből kiderült, hogy én leginkább a szívtelen bádogember kategóriába esek - hogy a gyáva oroszlán és a szalmaagyú madárijesztő típusokról ne is beszéljek. Bár valahol ez utóbbiak is bennem vannak. A kategóriának való megfelelés eklatáns példája a 6 gépes strukturált hálózat is, ami amugy a távoli jövő terve. De lesz :) Pech, ha az embernek a szakmája a hobbija.
Bulgária pedig jó volt, a pocsék idő ellenére is. A repülés élménye nagyon megfogott, hiszen most repültem először. Emlékszem, előtte kicsit görcs volt a gyomromban, mert bár szimulátorokon több száz üzemórát repültem, azért mégiscsak szokatlan, hogy az ember lába kilométerekkel a talaj felett van. Hogy Rincewind-et idézzem: "Nem a magasságtól félek, hanem a földetéréstől. Ez utóbbi fájdalmasabb."
A hotel valóban klassz volt, már az első élmények is pozitívak. Kérdezem a boy-t, hogy hol lehet dohányozni? Hát, kb. akárhol. Csak ha a szobában dohányozunk, akkor figyeljünk oda, hogy a tűzjelző ne kapcsoljon be. Persze maradtam az erkélynél, mert ki szeret füstben aludni, de ezt a lazaságot már nálunk sem figyelhetjük meg, pláne a Lajtától nyugatra.
Az all inclusive egy mókás dolog. Benne van minden kaja-pia, bár ezeken azért volt némi fanyalognivaló. Én alapvetően húspárti vagyok, de ekkora - a hús kárára nagy - zöldségválasztékkal ritkán van dolgom. Úgyhogy úgy kellett összekotornom a harapnivalót, ha nem akartam legelésre szorítkozni. A kávé felejthető. Bulgáriának nincs kávézási kultúrája. Egyrészt kávéházak se nagyon vannak, másrészt jó kávét nem sikerült innom ott. A skála a katasztrofálistól a rettenetesen pocsékig terjedt.
A szép dolgokat Kati már leírta, rám a fanyalgás maradt. De összességében én is nagyon jól éreztem magam. Részint mert 12 éve láttam utoljára tengert, részint mert először nyaralok külföldön barátnővel, először repülök, és még egy sor indokom lenne. Akár még ajánlanám is úticélnak :)
A.
Már az első bejegyzésekből kiderült, hogy én leginkább a szívtelen bádogember kategóriába esek - hogy a gyáva oroszlán és a szalmaagyú madárijesztő típusokról ne is beszéljek. Bár valahol ez utóbbiak is bennem vannak. A kategóriának való megfelelés eklatáns példája a 6 gépes strukturált hálózat is, ami amugy a távoli jövő terve. De lesz :) Pech, ha az embernek a szakmája a hobbija.
Bulgária pedig jó volt, a pocsék idő ellenére is. A repülés élménye nagyon megfogott, hiszen most repültem először. Emlékszem, előtte kicsit görcs volt a gyomromban, mert bár szimulátorokon több száz üzemórát repültem, azért mégiscsak szokatlan, hogy az ember lába kilométerekkel a talaj felett van. Hogy Rincewind-et idézzem: "Nem a magasságtól félek, hanem a földetéréstől. Ez utóbbi fájdalmasabb."
A hotel valóban klassz volt, már az első élmények is pozitívak. Kérdezem a boy-t, hogy hol lehet dohányozni? Hát, kb. akárhol. Csak ha a szobában dohányozunk, akkor figyeljünk oda, hogy a tűzjelző ne kapcsoljon be. Persze maradtam az erkélynél, mert ki szeret füstben aludni, de ezt a lazaságot már nálunk sem figyelhetjük meg, pláne a Lajtától nyugatra.
Az all inclusive egy mókás dolog. Benne van minden kaja-pia, bár ezeken azért volt némi fanyalognivaló. Én alapvetően húspárti vagyok, de ekkora - a hús kárára nagy - zöldségválasztékkal ritkán van dolgom. Úgyhogy úgy kellett összekotornom a harapnivalót, ha nem akartam legelésre szorítkozni. A kávé felejthető. Bulgáriának nincs kávézási kultúrája. Egyrészt kávéházak se nagyon vannak, másrészt jó kávét nem sikerült innom ott. A skála a katasztrofálistól a rettenetesen pocsékig terjedt.
A szép dolgokat Kati már leírta, rám a fanyalgás maradt. De összességében én is nagyon jól éreztem magam. Részint mert 12 éve láttam utoljára tengert, részint mert először nyaralok külföldön barátnővel, először repülök, és még egy sor indokom lenne. Akár még ajánlanám is úticélnak :)
A.
Szólj hozzá!
