Hát, én még ilyet nem láttam! Ez milyen állat? Nem süni, az biztos. De akkor mi? A többiek a húsvéttal hozzák összefüggésbe, azt tudom, akkor még jön valami a húsvéti sünön kívül, de hogy micsoda, azt elfelejtettem.
Csütörtök este jött meg. Ketrecet is hoztak vele, abban lakik a másik szobában. Ha nyitva van az ajtó, érezzük a szagát Vilmossal. Furcsa. Nem kimondottan éjszakai állat, főleg nappal van ébren, de néha éjjel is hallottuk már neszezni. A zajkeltésben eléggé kezdő, néha oda-odavágja a tálját, meg rángatja az itatóját, de mi az hozzám képest! Hozzá még nem kelt fel összeszidni a gazda az éjszaka közepén, hogy most aztán azonnal hagyja abba! Eh. Megtanítom én neki, hogy kell focizni a tállal! Aztán egykapuzhatunk, ha akarja.
És képzeljétek, nincs tüskéje! Viszont akkora füle van, hogy csak ámultam! Még hogy én vagyok hosszúfülű! Hát akkor ő micsoda? És lóg a füle, de fel tudja állítani, meg hátra is tudja csapni. Még ilyet! Azt mondják, a bundája selymes, gyakran kiveszik megsimogatni, olyankor még csak össze sem gömbölyödik. Biztos nem is tud. És olyankor nem is fúj, hanem csendben hagyja, hogy simogassák. Talán még élvezi is. Furcsa állat.
De ami a legelképesztőbb, hogy ez az állat megeszi a szénáját, ami a dobozában van. Ezt furcsálljuk legjobban a Vilmossal. Nekünk is van széna a dobozunkban, jó illata van, de eszünkbe sem jutna megrágni. Bevallom, ezt látva én is megkóstoltam, de a széna ehetetlen! Hogy lehet azt megenni? És nem eszik húst! Tán böjtöl, vagy rossz volt, azért nem kap? Azt mondják, rágcsáló. Egész nap eszik. Mi is egész nap enni akarunk a Vilmossal! Mi is rágcsálók leszünk! Hogyisne, mikor ő reggelit is kap! Meg ebédet. Aztán velünk együtt vacsorát, de napközben néha megkínálják salátával. Nekem jó lesz nasinak a száraz macskakaja is. A salátát meghagyom neki, látjátok, nem vagyok én önző. De ez akkor is igazságtalanság!
Rágcsálók akarunk lenni!
(Boldizsár)