Megint hétvége volt, megint mulatás (akár a múlt héten, de akkor szórakozóhelyre menős),  kertiparti a vacogtató hidegben. A zebegényi buli Fóton volt, medence helyett tábortűz, fördőruha helyett pulóver-farmerkabát, de ha a zene jó, a társaság jó, és van némi etil-alkohol-input, akkor mindez kit zavar? Márpedig a zene jó volt, a társaság is, főleg a társaság, és ittuk rendesen a pulóvereket és a nagykabátokat, hogy ne fázzunk.
Tetszik nekem ez a fíling, ha hinnék az előző életesdiben, biztosan azt gondolnám, hogy előző életemben hippi voltam, szabadság, barátság, szex, zene, és szeretet, no meg pszichoaktív szerek, jelen életemben szinte kizárólag sör-jäger kombinációban. (Meg még amit itattak velem, de annak is varázsa van, üveg körbe-körbe, szájról szájra, bizonyos dolgok így terjednek, az ember nyilván nem marad ki, főleg, mert este már hidegek tudnak lenni.)
A veszteséglistára felkerült a vagány lelógós lila fülbevalóm, ami a tánc hevében kiesett, és reggel találtam meg 3 darabban. Eh, annyi baj legyen. No meg egy csúnya seb a szemem alatt, mivel nekimentem a szőlő közé feszített dróthuzalnak. Hiába voltam már milliószor Legeslegjobb Bnő telkén, elfelejtettem, hogy a szőlősorok között csak hosszanti irányban érdemes közlekedni. Próbáltam lerövidíteni az utat, de a drót megfogott, és nagyon vigyázott rám a Jóisten, mert a szemem alatt pont egy fél centivel ütöttem meg magam, nem sokon múlt, hogy nem lett komoly baj. Most meg úgy nézek ki, mint akinek elfojt a piros-barna szemfestéke, jó két hét, míg begyógyul, és fáj is, a legjobb, ha a szemem se rebben, mert a legapróbb arcmozdulatra is húzódik és ég.
A másik oldalon viszont: remek zene, néhány jó barát, és haverok, olyannyira forró hangulat, hogy éjjel egy szál pólóban táncolás az udvaron hajnali fél háromig. Mindeközben minimális, és számomra is igen meglepő vetemedés. Az ilyen buliktól napokra feltöltődöm, akkora endorfin-löketet ad, ami sokáig kitart.

Apropó, hippi. Pénteken mászkáltam Gy-vel az Árkádban, és betértünk egy parfümériába, ahol szaglászni kezdtem, félig-meddig azzal a céllal, hogy megtaláljam a Pretty Nina utódját. És lőn. Megvan az új illat! Moschino: Hippy fizz. Kétszer is visszamentem megszagolni, úgyhogy bizton állíthatom, pont sünnek való illat. Elsőre erősen citrusos, túlságosan is, de pár perc múlva kibomlik a többi komponens, finom, gyümölcsös-virágos, fiatalos illat, cseppnyi bujasággal. Talán inkább nyárra való, de mivel a Pretty Nina leköszön év végén, már a tél közepén erre fogok váltani. Juhéé! A Nina Ricci meg elmehet zabot hegyezni a limited editionnel együtt.