Döntöttem. Nekem is lesz! A karácsonyi pénzből, ha hozzám vágnak valamit, akkor beruházunk. Tévé, bizony! Merthogy manapság egy háztartás mégsem lehet meg alapvető elektronikus eszközök nélkül, ú.m. mosógép, hűtő, számítógép, vibrátor, no meg a tévé.
Eddig se sznobságból nem volt, hanem amikor szétcuccoltunk, voltférj elvitte, a maradék pénzmagból meg sokkal fontosabb dolgokat kellett vennem, ágyat például, meg szendvicssütőt. Mindig úgy voltam vele, hogy majd veszek, aztán valahogy mégse, végül meg, néhány hónap után azt vettem észre, hogy tulajdonképp nem is hiányzik. Számítógép van, lehet képernyőt bámulni óraszám, a net a hírigényemet kielégíti, színes, az előtt lehet is agynélkül punnyadni, akár a kanapén a tévé előtt.
De legutóbb, mikor Gy-nél voltam, láttam tévéújságot, és rácsodálkoztam, mennyi csatorna és mennyi műsor van, és néhány közülük akár még érdekelhet is. Persze, emlékszem még, milyen volt, amikor még volt, szerdánként néztem a Született feleségeket a Zsigmondsünivel az ölemben, simogattam a pocakját, ő meg jött-ment a combomon, és néha felmászott a nyakamhoz hajászni. Boldussal ezt nehezen lehetne kivitelezni, eleve, ha ölbe venném, nem hallanám a műsort az éktelen fújástól, és nem is gömbölyödne ki tán a film végéig se.
Szóval láttam az újságban, hogy néha jó filmeket is adnak, olyanokat, amelyeket a moziban elmulasztottam, és a sarki kölcsönzőben meg pont nincs meg, vagy ha megvan, Attilát nem érdekli. Amúgy is nehéz olyan filmet találni, ami mindkettőnket leköt, talán a Woody Allen filmek, meg néhány régi magyar. Bár mostanában igyekszem több kommersz filmet nézni, hogy ne veszítsem el a kapcsolatot a külvilággal, benne kell maradni a mainstreamben, mese nincs. Úgyhogy mostanság olyanokat nézek a moziban, mint A sötét lovag, meg Nyolc tanú, meg In Bruge, és popcornt is eszem hozzá, meg szürcsölök gyömbért, a palace mozikban úgy szokás, láttam. És jó. Bár, múltkor az Arénában, pont a Sötét lovag előtt 2 liter popcornt borítottam az ölembe. Kaptam másikat helyette, és nem is szidott össze az Oroszlán, csak az előttem ülő tinipár vihorászott, pedig tudhatnák, hogy állítólag pont ez a Sünibaba szexepilje. Az Aréna mozija egyébként nagyon nem tecc, nagy, rideg, és személytelen, túl nagy betöltetlen terek, neonszínek, és ehhez képest kicsi forgalom, kihaltnak tűnt, üresnek, és emiatt nyomasztó volt az egész, olyan thrillerek szoktak ilyen térben játszódni, amelyekre elvből be nem ülök, mert nem akarok egy hónapon át minden éjjel rettegni.
De azért a Vicky Christina Barcelonát, az új Woody Allen filmet már nagyon várom, állítólag coming soon, az jó, talán már novemberben.
Decemberben meg a tévé, bár nem valami csilivili plázaplazma böszmeség, sokat nem adok érte, valami olcsó is megteszi, a célnak az is megfelel. Nem tudjátok, az a kis piros Junoszty még kapható valahol?