Nők

Bejglitészta begyúrva, töltelékek összekeverve, csak a holnapi sütésre vár minden. Pejslim kilóg.

Azért jutott idő a rekreációra is: tegnap megnéztük néhány kolléganővel a Nők c. filmet. Majdnem az egész BEKÁJ ott volt, Á-t leszámítva, aki majd megnézi később, vagy elolvassa itt.:)
A Nők-féle filmekre szokták azt mondani, hogy "csajos" film, hát, ez annyira csajos lett, hogy egy férfi sem szerepel benne, kivéve a végén az egyik barátnő újszülött kisfiát, bár lehet, hogy azt is lánycsecsemő "játszotta" (csak bepólyálva mutatták), görög színház inverz, heh.
Végül is jó film, meg érdekes, bár a humora nekem kicsit túl könnyűnek tűnt, és még egy dolog zavart borzalmasan: nem tudtam semmi tanulságot leszűrni a végén. Mjudti szerint nem is kell, mert ez csak egy film, amit azzal a céllal készítettek, hogy szórakoztató legyen, de nekem pont az ilyen, kicsit habkönnyűre sikeredett filmekből hiányzik a Nagy Életbölcsesség, a Recept, a Tanulság, vattacukor-didaktika, a nagy női know-how, meg mittudomén. Amikor az ember feláll a moziszékből, lesöpri magáról a maradék popcornt, és úgy érzi, már megint okosabb lett egy kicsit, a más kárán tanult, és naná, hogy másképp fogja csinálni, mint ahogy azt a filmben bemutatták, vagy ellenkezőleg, pont úgy, mivel az jónak bizonyult, és már hazafelé a metrón nekiáll az új életnek.
Nos, én kocsival mentem haza (vittek), ami nem is volt nagy baj, mert a film után még betoltunk 3 sört (ez aztán a vérbeli csajos program!), és közben azért meghánytuk-vetettük, mit is kell nekünk erről a filmről gondolnunk.
E. javaslatára mégiscsak találtunk tanulságot: az Eva Mendes által megformált karakter, a szerető/csábító fogalmazza meg, hogy a férfiakat a házasságban (avagy tartós kapcsolatban) folyamatosan dicsérni kell, fel kell rájuk nézni, a legegyszerűbb, ha istenítjük, abból baj nem lehet, ellenkező esetben mennek a szeretőkhöz, mennek maguktól, ahol majd megkapják az elismerést, amit több évtized házasság után a feleség esetleg elmulaszt minden nap kommunikálni. Fene a pofáját nekije.
Nincs is ezzel gond, bár a félájult rózsaszín köd maximum 2 év alatt elmúlik (Gary Chapman szerint evolúciós okokból), de azért még mindig el lehet alélni, és férjurunkat félistenként kezelni, odalenni érte, és rajongani. (Különben megy az Eva Mendeshez, hogy bezsebelje a neki járó imádatot, és akkor jaj neked, meg a házasságodnak, hanyag feleség!) Csakhogy az van, hogy éppen a feleség is ezt szeretné egy kapcsolatban! Na jó, nem félistennő-státuszt (vagy de?), de kis imádat, odalevés, miegymás, mmm, azért jól bír esni a fehérnépnek is. És ha ezt nem kapja meg, és elmegy máshová, hogy ezt megtapasztalja, akkor nem a férjnek lesz jaj, dehogy! Akkor is jaj neked, csapodár feleség! Ez az, amit az egyik főszereplő, Meg Ryan úgy fogalmazott meg egy interjúban, hogyha egy feleség megcsalja a férjét, akkor az az ő hibája. És ha a férje megcsalja őt, az is. És ez így van. Orbitális közhelyek következnek, de ha szétnézünk, valóban ezt látjuk. Ha a férj félrelép, akkor cinkos összekacsintás, ejnye-bejnye, de hát ők már csak ilyenek, na, nem kell ebből akkora ügyet csinálni, genetikailag kódolt náluk a promiszkuitás. Ja, és biztosan nem kapott meg valamit otthon a szegény pára, anális/orális/miegyéb szexet, vagy a feleség meghízott (3 gyerek után), vagy elhanyagolja magát, vagy nincs ideje és energiája szegénységes férjurára, meg is érdemli, így jár, aki nem ápolja a párkapcsolatát, sose szabad belekényelmesedni. No és ha az asszonyka lép félre? A büdös kurva! Hogy nem szégyelli?! Hát hogy tehet ilyen a családjával?! És hogy a férjének nincs rá ideje? Elhanyagolja? Mecsoda hiszti! Hát szegény pára dolgozik, a lelkét is kihajtja, és ez a hála, csalfa céda, örüljön, hogy ilyen ura van! Azaz csak volt! Most majd megnézheti magát! (Mára hál'Istennek már csak a verbális megkövezés maradt.)
Nem akarok én kifakadni, hogy ez mennyire igazságtalan, csak épp leírom, hogy megtaláltam a kanálban a mélyedést, ez van, társadalmi előítéletek, sztereotípiák, küzdeni ellenük szélmalomharc, főleg, hogy sok nő is így gondolja a lelke mélyén. (Ha nem így gondolja, akkor akkor lásd a büdös kurva kezdetű gondolatmenetet. Úgyhogy célszerű így gondolni.)
Harcos emancipációs alapvetésű bekezdésre nincs erőm, hogy jogot a félrekeféléshez a nőknek is, meg változtassuk meg az évezredek óta fennálló előítéleteket (amelyeket evolúciós elméletekkel is alá lehet támogatni). Meg amúgy is minek. Ahogy az egyik barátnő fogalmazott a filmben, félrelépés szinte minden családban előfordul. Ez van. És azt hiszem, ha nem komoly, akkor talán inkább hallgatni kell róla.