Húdediétás és vitamindús, de azért több gond is van a salátavacsorával.
Először is, el tudnék képzelni hozzá egy nagy szelet szaftos steaket, netán pirított csirkemellet, vagy grillezett halat, de magában...? Másodszor, nagyjából tíz perccel az elfogyasztása után magamra borítanám a hűtőt, hogy akkor gondoljuk újra ezt a vacsora-kérdést. A kopogásra először azt hittem, az ujjam a billentyűzeten, de igazából a szemem az. És lassan valami lelkifurdalás-féle is belém kúszik, hogy nem főztem rendes ételt.

És egyébként meg ki az az idióta, aki kitalálta, hogy nekem nem jó az 58 kiló és nyárra 55 kilósnak kell lennem?!

Most csendesen kérődzöm, és azon töprengek, holnap a maradékhoz főzök keménytojást, bontok hozzá tonhalkonzervet, nyakon öntöm majonézzel, és még egy pohár bort is betolok hozzá, persze szigorúan szárazat, elvégre diétázom, vagy mifene.