Nemhiába szeretem annyira a stabilitást; ez például minden hónapban így megy: visszaviszem a könyveket a könyvtárba, az idősebb, dauerolt-melírozott hajú könyvtárosnéni, vagy a frusztrált, valszeg impoteciával/korai magömléssel küzdő bajuszos könyvtáros bácsi jól lebasz a késésért, kifizetem a késedelmi díjat, és kiveszem a szokásos önfejlesztő és pszichológiai könyveket. Ezek azért is hasznosak, mert segítségükkel már egész jól tudom kezelni azokat a helyzeteket, amikor késve viszem vissza a könyvtárba a könyveket, és a könyvtárosok jéghideg, udvarias és roppant megalázó módon bánnak velem.