Már csak ötvenvalahány nap, és eljön a Nagy Nap, nem tartom pontosan számon, mindenesetre jóval kevesebb, mint ahányszor hallottam és olvastam eddig, hogy ez a ti napotok, csakis rólatok szóljon, csináljatok mindent úgy, ahogy nektek jó, szóljon minden rólatok... A visszaszámlálás azért fontos, mert kicsit elhalogattuk a szervezést, beleestünk az áá, még messze van-csapdájába, aztán meg most nyakunkon az egész, az idő meg ketyeg, mint a biológiai óra, tik-tak, tik-tak, azt még se vőfély, se torta, se meghívókiosztás. Ez utóbbit a múlt héten elkezdtük. Ó, jaj...
Szóval mindent úgy, ahogy nekünk jó. Ühüm. Elvisszük a meghívót a rokonhoz, akit kétévente ha egyszer, de kell, mert megsértődne, bejelentkezünk, megérkezünk, leülünk, ropi pohárban az asztalon, meg kibontott, de csipesszel visszazárt pattogatott kukorica, és éhesek vagytok? mert akkor csinálok egy szalámis szendvicset kérdésre inkább nemet mondunk (úgyse maradunk sokat, gondoljuk, de aztán még két óra múlva is ott ülünk). Mit isztok? kérdésre mondanám, hogy én egy unicumot, feszengést oldandó, de kiderül, hogy csak Fanta és kóla között lehet választani, akkor egy pohár vizet kérek, nem, nem szeretem az üdítőt, tényleg nem, köszi, tényleg jó lesz a víz, igentényleg, és még mindig mosolygok hozzá, igazi bravúr. Ülünk a kanapén, rágom a ropit, mintha kötelező lenne, és szóval, akkor igen, a nagy nap. Hogy akkor térjünk rá, hogy ti hogy gondoltátok, mert fontos, hogy minden úgy legyen, ahogy ti szeretnétek, ez a ti napotok, szóval, ti hogyan értitek azt, hogy önt és kedves családját? Hát, húzódik a szánk udvarias mosolyra, lehetőleg úgy, hogy azért tényleg csak a szűk család, ha már, elég drága egy főre a vacsora, szóval, és ezt mondjuk ki, ahogy ti gondoljátok, kedves rokon. Mert van ám nekem, ugyebár, három gyönyörű gyermekem, igaz, a ballagásod óta nem láttátok egymást, de biztosan szívesen eljönnének, a legnagyobbnak, az Yvette-kének van is ám már udvarlója, már három hete együtt vannak, nélküle Yvette-ke nem is jönne szívesen, meg aztán, lehet, hogy jövőre már ők hívnak az ő lagzijukra titeket (kacsint), Aha, értjük (sóhaj), tehát akkor jönnél te, meg az Yvette-ke a barátjával, meg Pistike és Józsika. Gyors fejszámolás, az öt fő, kb. hatvanezer visszaosztva, de rokon közbeszól, az a helyzet, fiatalok, hogy én sem vagyok még annyira öreg (kacsint), tudjátok, Évivel mi elváltunk, de nekem is van ám új párom, az Ágika, igaz, ti még nem ismeritek, de nagyon aranyos nő, majd meglátjátok, kár, hogy most nem ért rá, és csak az esküvőn tudom bemutatni nektek. Filmszakadás. Otthon unicum, gyors kalkulálás, esküvői költségvetéshez plusz hetvenezer hozzáadva, és nem azért fáj, mert anyagiasak vagyunk, hanem mert ez tényleg sok pénz. De egyik rokon pipa.
Másnap újult erővel a következő. Disznóvágásra csöppenünk be épp, hurka-tepertő gyorsan, finom, egyél még, szedjetek még, hát nem ízlik, nem jó? De, nagyon finom, csak nem bírok többet. Na, egyél még, hát nem ízlik a vidéki disznótoros a pesti jánynak biztosan. Ajaj, nehogy már sznobnak nézzenek, beerőltetek még egy kolbászt, most kéne egy unicum, nehogy baj legyen, van kóla, nem, azt semmiképp, tényleg jó lesz a csapvíz. Na, akkor térjünk rá, szép ez a meghívó, és akkor milyen lesz? Lesz-e nagy lakodalom, lánykikérés, koszorúslányok? Neem, hát hogyhogy nem, hát mi lesz akkor, milyen lakodalom lesz ez így, hallod, Pistám, nem lesznek koszorúslányok se, de hát, ti dógotok. Igaz, az én Katikám igen nagyon szívesen lett volna koszorúslány, meg is vettük már neki a ruhát, de hát, mindegy akkor, majd felveszi amúgy. Csak majd mondjátok meg, hol tud átöltözni. Na, egyetek még, talán nem ízlik?
Másnap megint. Nem lankadunk. Igen, jól van, szép dolog ez, éljen az ifjú pár, aztán, mondjátok meg, mit fogunk inni? Mert hát, a jó hangulathoz, én megmondom, kell az, hogy mindenki azt ihasson, ami kedvére való, ami Ízlik neki. Tudjátok ti, nőknek valami édes, aztán egy erősebb pálinka a férfiaknak, meg valami keserű gyomorbajosoknak. (Jó, hogy nem kértem unicumot.) Én meg nagyon szeretem a konyakot. Tessék megnyugodni, lesz hétféle rövidital, jut bőven, igyekeztünk mindenki ízlését kiszolgálni. És az árban benne van, hogy a hozott italokból bármilyen koktélt elkészítenek, szóval igazán mindenki megtalálhatja, ami kedvére való. Hát, jól van, fiatalok,(szájbiggyesztés)  de én azért úgy megittam volna egy Metaxát, de hát, mindegy, na. De akkor legalább a welcome drink ne pezsgő legyen, vagy lehet az is, de legyen mellette más is, és mikor fogják felszolgálni? Rögtön, mikor megérkezünk, már az ajtóban, vagy csak később, amikor már leültünk? Hm, hát, egészen biztosan akkor, miután megérkeztünk (semmiképpen sem előbb), de ezt ők tudják, ők a profik, ez a dolguk. És pezsgő lesz, mert ez van benne a csomagárban, de rögtön utána lehet inni mást is, csak majd tessék szólni a pincéreknek. Szóval akkor szeretettel várjuk.