Végre, megvan a piros öv. Pontosabban, A Piros Öv, amit a 2 hónapja vett piros táskához szereztem be. A táska ráadásul hímzett is, drapp virág van rajta. Krva jól néz ki együtt az övvel. Juhééé!

Ezzel majdnem teljesen pozitív lett a nap mérlege, leszámítva, h délután összeettem mindenfélét, most meg a hányinger kerülget, és nem tudok dönteni, hogy szódabikarbónát vegyek be, igyak egy jägert, vagy egyszerűen hagyjak egy kis időt a kajának, h eldönthesse, mit akar magával kezdeni.
Addig is, hallgatok egy kis Morriconét. Jó kis esti zene, félszerelmes-félmelankolikus hangulathoz. Meg némi könnyed csevegés divatügyileg. Akinek nem inge, ne vegye magára, sőt, meneküljön, entellektüel poszt ebből biztos nem lesz.

A piros mintha divatos lenne mostanság. Én pár hónapja fedeztem fel magamnak - divatmagazinoktól függetlenül - hogy jól néz ki, és ha ruhát nem is, mert az nekem sok lenne, de kiegészítőket lehet pirosat venni, nagyon vidáman néz ki.
Annyi előnye mindenképp van, h sok női magazint olvasok, h nagyjából mindig tudom, mi a divat. Tudom, h mit nem követek. Az ember egy bizonyos kor után úgy van ezzel, h megvan a kialakult stílusa, amin néha csiszolgat, de megvannak a jól bevált színek és szabásvonalak, amelyek jól állnak. (Vagy legalábbis, amelyekről azt gondolom.) Például, hiába divatos most a mell alatti szabásvonal, ami melltől lefelé bővül is, mert nagy cicik esetében az ilyen ruha azt a hatást kelti, mintha a pocakom is nagy lenne. Pedig nem is. Előnye viszont, h degeszre ehetem benne anélkül, h látszana:) Vagy: soha nem vennék fel szoknyát lapos talpú cipővel (pláne nem lapos talpú félcipővel,), én ugyanis olyankor nem angolosnak, hanem szimplán tramplinak érzem magam. A (fél)magas sarkú remek optikai tuning, hosszabb láb - nagyobb esély a szexre. Hosszú szoknyát egyáltalán nem, minit sem, divat ide vagy oda, kedvencem a decens, térdig érő fazon. (Ízlés dolga amúgy. Az enyém ilyen.)

Vagy ott vannak például a sminktrendek. Nem is értem, mi értelmük van egyáltalán. (Azonfelül persze, h minden évben egy kisebb vagyonért cseréld le a teljes sminkkészletedet.) Olvastam például, h idén a fukszia színű rúzs a menő - de hát basszus, ez kevés kivételtől eltekintve mindenkinek borzalmasan áll. Vagy az ominózus vörös rúzs. Desmond Morris óta már egészen biztosan tudjuk, mi célt szolgál, és milyen hatást vált ki - node attól még igen kevés nő van, akinek jól is áll, és tudja is viselni. Rendben, h -elvileg- elementárisan  szexi, Desmond Morris szerint a vérrel telt, azaz szexre kész puncit asszociálja, de a rózsaszín rúzsnak némi szájfénnyel is hasonló hatása van, csak épp eggyel jobban néz ki felkenve. (Vö. hamvas, nedves punci, csak hogy ezzel a keresőkifejezéssel is ide lehessen jutni a gugliból:P)
Vagy a másik kedvencem, az "idén a rózsás árnyaltú pirosítók divatosak". Bedőltem, vettem egyet, felkentem, hát, úgy néztem ki, mint másnapos Piroska a jelmezbálban. Marad a barackszín.

Apropó, punci. Oké, már tisztáztuk a brutális picsa tágítása rejtélyét, de valaki nagyon kitartó lehet, mert kétnaponta érkezik ide picsák tágítása, meg tág ill. szűk puncik keresőkifejezéssel. Szegény, azóta sem talált rá arra, amit keresett...

Amúgy meg, eltűnőben vannak a csípőfazonú, enyhén trapéz farmerek. Támadnak helyette a csőnacik, meg a magas derekű fazonok - kiver a víz tőlük. Ennek hála hetekig kell járnom a boltot egy olyan farmerért, ami jól áll - a ruhatervezők meg bekaphassák.

Érdekes, tulajdonképp hiába öltözik fel valaki divatosan, ha ezt csak olyan valaki tudja megállapítani (és értékelni), aki szintén tudja, éppen mi a divat. Ha nem jártas az aktuális trendekben, akkor marhára hidegen fogja hagyni, hogy mittudomén, a lila szín, a sárga táska, és a drapériázott ruha saruval idén nyáron hipertrendi, és hiába van valaki hipertrendi jelmezben, ezt csak azon kevesek fogják tudni róla, akik szintén jártasak az aktuális trendekben. Egyszóval: az nem elég ám, ha valaki divatos. Olyan társaságban tud csak érvényre jutni, akik szintén divatkövetők. Micsoda öngerjesztő folyamat! Hagyjuk a mögöttes elmélkedést (kik állnak a divat "hátterében" stb, meg hogy a fogyasztás növelésén túl mi szükség van erre az egészre), mert én ezt szimpla női fecsegős posztnak szántam, és így éjjel fél 12-kor nem is lesz ennél több belőle.

Na mindegy. Elalvás előtt Morricone more, A jó, a rossz és a csúf zenéje, imádom, ahogy a filmben időről időre visszatér a fő téma. Asszem, kitört rajtam a Morricone-láz.

Update: Most, h visszanéztem, rendben vannak-e linkek, nem is olyan rossz elalvás előtt Clint Eastwood arcát nézegetni:)