Megcsapott a szele...
Na tessék. Alighogy elkészültek a gyűrűk, máris esküvőszervezéssel álmodom. Mégpedig a rosszabbik részével, a költségekkel. Merthogy nincs pénz, mint Lenke néninek a Szomszédokban (pedig ő maszekolt is a nyugdíj mellett).
Mint rutinos versenyző, már tudom, két dolgon nem szabad spórolni, ha azt akarjuk, hogy a lagzi emlékezetesen nagy buli legyen: a zenekaron és a pián. Mert ki fog arra emlékezni, hogy rántott csirkemell volt-e vagy sertéskaraj, volt-e borsó az Újházy tyúkhúslevesben, és passzolt-e a szalvéta színe a koszorúslányok ruhájához (nem, mert nem lesznek olyanok). De ha a banda jó, és van mit inni, akkor csapathatjuk hajnalig. Persze, ehhez jó társaság is kell, ezt illetően hozott anyagból dolgozunk, de ahogy ismerem magunkat, ezzel nem lesz gond. Jó zenekarra már van ötletem, a jäger meg folyni fog, meg valami pálesz, meg valami körömlakk a nőknek, hogy mindenki érezze a törődést. Meg sör, of course, meg bor is, pl. Legeslegjobb Bnő kedvéért, aki nem hajlandó sört inni, mert az hizlal, ezért inkább megiszik bármilyen 200Ft/l savanyú lőrét azzal a boldog tudattal, hogy ez legalább nem hizlal. (Brrr.) Jaja, meg a gyümilé, meg a kóla, még jó, hogy eszembe jutott, magamtól sose iszom olyat, és bár tény, hogy az esküvő jellegét döntően a menyasszony ízélése határozza meg, azért némi engedményt illik tenni, mind a vőlegény, mind a vendégek irányában.
Aztán a meghívandók listája. Az Oroszlánnal kölcsönösen szabad kezet adunk egymásnak - azaz egyikönk nem szól bele, kit akar meghívni a másik. Én a szüleimen és a testvéremen kívül a barátaimra gondoltam, és nem csak a cost cutting miatt, hanem, mert alapvetően szűkebbre tervezem. (Tapasztalataim szerint meghívottak listáján szereplők létszáma fordítottan arányos a házasságkötés sorszámával.)
Ám azon még a tapasztalat sem segít, úgyhogy ez egyfajta tanácskérés is, hogy mit tegyünk a barátok cugehörjével. Úgy értem, a friss, alig pár hónapja tartó kapcsolatokkal. Mert akinek házastársa, vagy stabil, évek óta tartó kapcsolata van (és nyilván ismerem is), az evidens, hogy beletartozik az "ön és kedves családja" jelentésébe. No de a bimbózó, frissen (fel)szedett virágszálak? Vagy azok az oldalbordák, akik létéről ugyan tudomásom van, de az életben kábé egyszer láttam őket, közöm nincs hozzájuk, míg a pár fiútagjával rendszeresen bulizunk együtt? Ez gáz. Ha nem hívom meg, sértődés van, ha meghívom, egy csomó plusz költség, meg különben is, mi közöm hozzájuk?
Vagy vegyük a nagy klasszikus aforizmát a Mézga családból: Híttuk őket, hát nincs sértődés, nem ette őket ide a fene, hát nincs bosszúság...
Az Oroszlán már beleolvasott a készülő posztba, és néhány dolgot helytelenít. Húúú, lesz itt még konfliktus és dominanciaharc. És esküvő csak akkor, ha addig végleg össze nem veszünk rajta.