Szép ez a hóesés, mikor estére már 20 centi vastag a fehérség, és megáll a kopasz fák ágain, meg kavarognak a pelyhek az utcai lámpák fénye körül, tényleg varázslatos. Ki azért nem kívánkozom ilyenkor, a legjobb a jó meleg szoba ablakából nézni a téli világot, egy pohár forralt (vagy vörös-)borral a kezemben, miközben dugnak hátulról.

De azért reggel fél 7-kor nem annyira jó, már nem tudok mit magamra húzni, hogy ne fázzak, dupla pulóver, sálsapkakesztyű, blúz alá a nyári topjaim, alsóneműnek befogva, legalább plusz egy réteg. Végső megoldás a pehelypaplan magam köré tekerve, spárgával rögzítve. Már évek óta így van, január végén, február elején támad a tél, amikor már azt hinnénk, idén megúsztuk, már csak jobb jöhet. Én nem vagyok örök elégedetlen, akinek semmi sem jó, én nem bánom, ha 40 fok van, csak plusz legyen.
Azt mondják, még vagy két hétig marad a hideg.

Én azért nagyon bízom a maciban. Kedden jön ki.