Ki látott már csodaszarvast? Senki? Az lehet. De hallani biztosan hallott róla. Sőt, a csodaszarvast jelző KRESZ-táblát is biztosan látta már mindenki a közutakon.

Ez pont egy kevésbé tápos fajta, ez csak, mint azt a tábla jelzi, 1 km-t ugrik, de időnként lehet látni 2, 3, esetleg 4 km-t ugró szarvast jelző táblát is. Attila azt állítja, egyszer látott egy olyan szarvasos táblát, ami alatt 10 km szerepelt, ez már nem is csodaszarvas, hanem egyenesen űrszarvas.

Útközben nem győztünk rácsodálkozni, mennyi csodaszarvas lehet az utak mentén, ha folyton táblával figyelmeztetnek minket a veszélyre. Gondoljunk bele, már az 1 km-t ugró szarvas is simán átugrik egy kisebb falut. Annak, amelyik 10 km-t ugrik, különösen vigyáznia kell, mert nekilódul, kicsit nem figyel, és máris Föld körüli pályára áll.

Némi vita támadt azonban köztünk arra nézvést, hogy vajon a táblán jelölt távolságot a szarvas egyenesen előre, avagy fölfelé teszi-e meg, azaz a táv vízszintesen vagy függőlegesen értendő. Én hajlok affelé, hogy mint a többi KRESZ-táblánál, a ↑ nyíl azt jelenti, egyenesen előre, de Attila szerint fölfelé értendő, azaz a táblán szereplő szarvas függőleges irányban képes 1000 m-es szökkenésre.

Akárhogy is van, mindenképp szép teljesítmény. És még szebb, hogy a mitológia átmentődött egy olyan tipikusan legújabb kori találmányba, mint a KRESZ.

A csodaszarvasok köztünk élnek! Bár az ég óvjon attól, hogy egyszer autóval találkozzunk velük...

K.