Az ember ne hanyagolja el a blogját, ha már van neki olyan. Én mondjuk minden nap ránéztem, megvan-e még.

De hát megcsapott a karácsony előszele, sőt, ez már vihar volt, mert ahogy közeledik, megszaporodnak a mindenféle céges rendezvények. Mert a karácsony akkora ünnep, hogy meg kell ülni a közvetlen kollégákkal (legalább kétszer, brrr), meg az olyan partnerekkel, akikkel az ember egész évben csak telefonon beszélget, aztán egyszer csak meghívják mulatni karácsony-mikulás partira. Ez utóbbi mindenképp izgalmasabb, mert a kollégásnál elég egyszerű a recept: jó végére kell ülni az asztalnak, és meg kell inni legalább 2 sört, akkor egész kibírható. (Fontos tanács sünibabáknak, hogy 2 sör után viszont hallgassanak, mert nem szerencsés, ha olyankor megered a nyelvük, és lerombolják a félénk, szürkeegér imázsukat odabent. Elvégre több mint 2 év munkája fekszik ebben.)
Az viszont más, ha külsős partnerek - főleg férfiak - hívnak mulatni. Akkor az emberben felhorgad a hiúság, és kiöltözik, mint szaros Pista Jézus neve napján, no azért nem nagyon, de egy csőfarmer csizmába tűrve, és egy hátul finoman kivágott felső még belefér. Mert ugye, amikor telefonon beszélünk, akkor nem sok jön át az ember személyiségéből, akkor munka van, nem lehet flörtölni. Állítólag. Én erről közelebbit nem tudok, mivel egyáltalán nem tudom, hogy kell flörtölni, azt hiszem, az az, amikor az ember dobálja a haját, és gurgulázva kacarázik minden gyenge poénon, de nem biztos.
Aztán hadd tudja csak meg a sok partner, milyen jól néznek ki a kolléganők élőben. Ez elég üdítően szokott hatni rájuk, hogy ja, te vagy az, akivel hetente telefonon, ó, ó, és akkor elakad a szavuk, és meghívnak egy sörre, ami amúgy is ingyen van, mert benne van a belépőben a korlátlan sörfogyasztás. Sajnos(?), ez legtöbbször valóban korlátlan sörfogyasztást jelent, mint például csütörtök este. Viszont olyankor a sünibabáknak sem kell annyira vigyázni a szájukra, sőt! És olyankor van az, hogy a kolléga, aki legalább tizedmagával mikulásnak öltözött, és a korlátlan sörfogyasztás közben bőszen magyarázza, hogy ő az egyetlen valódi mikulás, a többi mind csak álmikulás, azzal zárja a beszélgetést, hogy elvinne magával Lappföldre krampusznak, és nekem 3 kívánságot teljesít (az egyik az volt, hogy hadd ihassak a söréből, a másik kettőt hagyjuk, elvégre mégiscsak, no.) És olyankor mindig megfogadjuk, hogy jövőre még keményebben dolgozunk, a pasik is, a keménység fontos a munkában, hát, ilyen ez az élet.

Szóval azért hanyagoltam, mert hangolódtam a karácsonyra kétszer is, sörökkel és kollégákkal, ma meg mézeskalácssütéssel fogok. Az se rossz.